A bonsai első megjelenését i.e. 400 körülre, Csin Si Huang Ti, az agyaghadseregéről is híres kínai császár uralkodásának idejére tehetjük. Császársága alatt számos ellenségével kíméletlenül leszámolt, ezért a merényletektől tartva udvarát folyamatos vándorlásban tartotta, még bizalmasai sem mindig tudták éppen hol tartózkodik. Közben kedvenc növényeit és tárgyait is folyamatosan magával vitte, ezek jelképezték otthonát.

Zöld liget, zöld palota, otthon, pihenő. Egy-két kő, pont ott, ahol lennie kell. Avarhalmok szép sorban, föléjük hajoló ágszövevény, nyoszolyának tűnően.
Szemeim csalnak meg, vagy az a görbén nőtt fa tényleg olyan mintha egy asztal volna? S körötte a gombák, mint székek tényleg ott nyújtóznak katonás rendben?
Zenét hallok...

Közismert nyugtató, altató és görcsoldó szer, melynek alapanyaga, a valeriána a macskagyökér hatóanyagainak gyűjtőneve. Nevét kifejezetten kellemetlen szagáról kapta, ami a macskák számára messzemenően vonzó, erős izgalom vesz erőt rajtuk a növény közelében. Másik elnevezése részben a ’valere’ szóból ered, ami annyit tesz, hogy „jól érzi magát, erős egészséges”. Ezzel fejezték ki a növény kiváló gyógyító erejét.

200 évvel a történet kezdete előtt az akkori civilizáció ismeretlen okok miatt összeomlott, a két részre szakadt társadalomban az arisztokraták féltve őrizték a tudást, és a jelentősen fejlett technológiákat – melyből csak a nagy erejű gyilkos fegyvereket és hatalmas csatahajókat őrizték meg -, míg a köznép nyomorban élt és szolgálta urait.

Az aura latin szó, jelentése: lehelet, illat, de aurának nevezzük a test körül elhelyezkedő elektromágneses erőteret is. A szóma görögül testet jelent. E kettőből született meg az aura-szóma, a színek harmonizáló hatására épülő lélekgyógyászat, amely szerint minden betegség egyetlen dologra vezethető vissza: nem találjuk helyünket e világban. Így a színek üvegcsébe zárt életenergiái testi, lelki és szellemi szinten is képesek gyógyítani.

11 ezer évvel ezelőtt, a Yucatán félszigetre érkező első telepesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Az ezután következő körülbelül 7000 év alatt kifejlesztették a kukoricaközpontú gazdálkodásukat. A nomád életmód felhagyása után a kukoricatáblák köré felemelt falvakba települtek, időszámítás előtt 2500-3000 körül.

A maja szülőföld 5 országon terül el: Mexico, Guatemala, Honduras, El Salvador, Belize. Minden arra utal, hogy időszámítás előtt 2600 körül vándoroltak Észak-Amerikából erre a területre, ahol mezőgazdasági életmódot kezdtek folytatni. Falvakba tömörülve éltek. A maja kultúra fejlődése elsőként az i.e. 1600 körüli Olmék civilizáció virágzásához kapcsolódik. Civilizációjuk fénykorára (200-900 környékére) az egész térséget meghódították, ami nagyjából 311000 négyzetkilométernyi területet jelent közép és dél-Amerikában.