A Változások Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. Mai formája több mint háromezer éves, a Kr. e. 1150 körül. Kínában élt Ven király fia, Csu herceg jegyezte le. Ez a könyv azon kevesek közé tartozik, amely mérhetetlen jelentősége miatt elkerülte a Kr. e. 213-ban zajlott nagy könyvégetést. A kínai hagyomány szilárdan állítja, hogy tartalmát és a sajátos vonalas szimbólumokat, a kuákat a Kr. e. 2800 táján élt Fu-hszinek köszönhetjük. Az ő szerepe a kínai szellemiség történetében épp oly kiemelkedő, mint a keresztény kultúrtörténetben a legnagyobb ószövetségi atyáké, Ábrahámé és Mózesé.Fu-hszi alakjának valódiságát és történeti hűségét éppúgy vitatják, mint az egyiptomi kultúrát megalapító Hermész Triszmagisztosz-ét, vagy a görög mitológiát rögzítő Homérosz-ét.
Az ősi ázsiai szemlélet szerint a világot és a benne található összes élőlényt átható erők mindig az Univerzális Törvényt juttatják érvényre. Így igazi véletlen nincs, minden ami meglepő, szokatlan vagy valószínűtlen, az erők egyensúlyának megbontásával függ össze. A keleti ember másként látja ezért saját helyét is. A Változások Könyve összefonódik a taoizmusnak nevezett világnézeti-filozófiai eszmerendszerrel. Egyesek szerint maga a Könyv a taoizmus gyökere, vagy a taoizmus a Könyv gyökere.
A tao szó jelentése: út. Ezen út végigjárására ad tanácsokat maga a könyv és a benne állandó alakulásban lévő kuá-k. A teljesítménycentrikus nyugati társadalom ellenpontjaként létezik a keleti „bölcs nem-cselekvés” álláspontja. Ez az „apró mozdulatok bölcsessége” nem restséget, tunyaságot és megalkuvást jelent, hanem a helyénvaló cselekvés művészetét. Ezen filozófia szerint élő nem rohan, nem ütközik, nem erőltet semmit: inkább a helyzet és következményei teljes megértésére törekszik.
A régi kínai felfogás szerint mindenekelőtt és felett való az Univerzális Törvény, a Végső Ok, az Egyetlen és Örök, ami maga az állandóság, bár folyton változik; egyetlen és minden is egyúttal. Olyan elvont fogalom tehát, amely több tekintetben az "egyetlen és mindenütt jelenvaló Keresztény teremtő Istenhez" hasonlatos, de annál lényegesen személytelenebb.
A magasabb erők forrásaként nevezett tanok: Taj-csih (eredő egyetlen), a Sang-ti (legfőbb égi úr), a Tien (mennybolt), a Ti (ég) és a Tao (Út).
A legfőbb rendező erő megnyilvánulásaként a dolgok alapvetően kétféle természetűek lehetnek: jang, vagy jin színezetűek. Ez a kétféle áramlat vagy erő határozza meg a kuá-k alapját.
Jang = az égi, az aktív, a pozitív, férfias, szilárd, erős és fénylő minőség, a szellem ereje.
Jin = a földi, a passzív, a negatív, nőies, elnyelő, gyenge és sötét minőség, az anyag ereje.
A két alapminőség egyenértékű és egyenrangú, egymás kiegészítői.
Mivel a világot a jin és jang erők, alkalmazkodó lágyság és erőteljes keménység hatják át, a Változások Könyve alapjeleivel erre a két minőségre utal:
Jang = folytonos fekvő vonal
Jin = megszakított fekvő vonal
E két jelből ágazik el a négy hsziang:
öreg jang:
két egymás alatt elhelyezkedő jang folytonos vonal |
öreg jin:
két egymás alatt elhelyezkedő jin megszakított vonal |
ifjú jang:
egy megszakított jin vonal és alatta egy folytonos jang vonal |
ifjú jin:
egy folytonos jang vonal és alatta egy megszakított jin vonal |
Ezekből az alapokból ágazik el a három vonalból álló, nyolc trigram. Két trigram összekapcsolása hozza pedig létre a 64 különböző hexagrammot.
Alapvetően fontos, hogy a Változások Könyve használói ismerjék a trigramokat, s e szimbólumok jelentéseit elmélyülten megfontolják. Aki eljut a nyolctagú „család” belső kapcsolatainak megértéséig, a trigramok mondanivalójának a felismeréséig, az szinte magyarázó szövegek és képek nélkül is képes a 64 hexagram mondanivalóját, útmutatásait értelmezni.
A 8 trigram családja:
Név és szám: |
Családi pozíció: |
Analógiák: |
Fő tulajdonságok: |
1.Csien:
menny, alkotó |
apa |
ég; hideg |
teremtő, aktív, szilárd, világos |
2.Tui:
tó, derűs |
legifjabb nővér |
mocsár; eső; ősz |
örömteli, kellemes, barátságos |
3.Li:
tűz |
középső nővér |
villám; nap; nyár |
szép, függő, ragaszkodó, tudat, tudás |
4.Csen:
dörgés, gerjesztő |
legidősebb fivér |
dörgés; tavasz |
mozgató, izgató, aktív, elkezdő, dinamikus |
5.Szun:
szél |
legidősebb nővér |
fa |
szelíd, átható, észrevétlen formálás |
6.Kan:
víz, szakadékos |
középső fivér |
hold; tél; felhő |
betakaró, veszélyes, sodró, ösztönös, tudattalan erő |
7.Ken:
hegy |
legifjabb fivér |
szélcsend; morajlás |
konok, mozdíthatatlan, befejezett, határ |
8.Kun:
föld, befogadó |
anya |
föld; meleg |
befogadó, termékeny, passzív, gyenge, sötét |
A kérdezés a kuák létrehozásában rejlik, két féle módszert használnak:
1. jóspálcikák: 50 pálcika szükséges hozzá, amit hagyományosan kínai cickafark szárból hoznak létre, vannak azonban fa, fém és csontpálcikák is. A pálcikák újra és újra felosztásával lehet elérni a hexagrammokat. A szétosztások szám a határozza meg a szilárd és változó vonalak helyzetét, mennyiségét.
2. pénzérmék dobása: három egyforma méretű pénzérmére van szükség, amelyeket minden vonalnál újra és újra ki kell teríteni. A fej és írás oldalak váltakozása határozza meg a változó és szilárd vonalakat. Összesen egy hexagramm elkészítéséhez 6 ilyen dobásra van szükség.
A Ji Csing használatánál nem a „jósláson” van a hangsúly, hanem az elmélyedésen. Amikor a tanácskérő a kérdést felteszi és a választ jelző kuát keresi - elmélyült figyelem és meditálás útján - harmonikus kapcsolatba kerül azon erőáramlatokkal, amelyek az ő ügyét is irányítják.
A kérdező a tanácskérés végén tömör szimbólumokhoz jut, melyeket még szavakká kell alakítania. A lényeg végig azon van, hogy az egyén foglalkozzon a problémával, megismerje, ne félje, hanem oldja meg. Erre ad iránymutatást a 64 kua, és azok változó jelei. Bölcs tanácshoz jut a végén a kérdező.
A trigramok alulról felfelé épülnek fel, s ha változó vonalat is tartalmaz akkor a két jósjel különbségeinek meghatározása építi fel a bölcs tanácsot.
Két féle törvény határozza meg a jósjeleket:
- dharma törvénye, ami azt jelenti, hogy az „élet mezején” kikerülhetetlen Rend uralkodik. A Világtörvény, amit nem lehet áthágni, nem lehet akárhová lépni az élet sakktábláján.
- karma törvénye, ami azt jelenti, hogy a bábuiddal ugyan „szabadon” lépkedhetsz, de minden lépésnek sorsszerű következménye van.
Az analógiák végtelen sorából mindig a probléma választja ki a választ. A szívben rejlő Kérdés vonzza magához a feleletet. Ahol gond, megoldandó probléma van, ott keletkezik egy erőörvény, amely a választ magához húzza.
Konfuciusz mondása fejezi ki ezt nagyon jól:
„ Minden a szavak helyes használatán múlik.”
Néha egyetlen szó megértésén múlik az egész jósjel megértése.
Nem ’jósol’ a Változások Könyve, hanem megmutatja mi a jó és a rossz az adott jelen pillanatában az egyénnek.
|