Keresés a lapon:
<< Vissza
Ji Csing (Jí King, I Ching, I Ging)
Aithinne - 2007-08-30 14:35:09
Ezoterika, Filozófia, Könyvek, Történelem

A Változások Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. Mai formája több mint háromezer éves, a Kr. e. 1150 körül. Kínában élt Ven király fia, Csu herceg jegyezte le. Ez a könyv azon kevesek közé tartozik, amely mérhetetlen jelentősége miatt elkerülte a Kr. e. 213-ban zajlott nagy könyvégetést. A kínai hagyomány szilárdan állítja, hogy tartalmát és a sajátos vonalas szimbólumokat, a kuákat a Kr. e. 2800 táján élt Fu-hszinek köszönhetjük. Az ő szerepe a kínai szellemiség történetében épp oly kiemelkedő, mint a keresztény kultúrtörténetben a legnagyobb ószövetségi atyáké, Ábrahámé és Mózesé.Fu-hszi alakjának valódiságát és történeti hűségét éppúgy vitatják, mint az egyiptomi kultúrát megalapító Hermész Triszmagisztosz-ét, vagy a görög mitológiát rögzítő Homérosz-ét.




Az ősi ázsiai szemlélet szerint a világot és a benne található összes élőlényt átható erők mindig az Univerzális Törvényt juttatják érvényre. Így igazi véletlen nincs, minden ami meglepő, szokatlan vagy valószínűtlen, az erők egyensúlyának megbontásával függ össze. A keleti ember másként látja ezért saját helyét is. A Változások Könyve összefonódik a taoizmusnak nevezett világnézeti-filozófiai eszmerendszerrel. Egyesek szerint maga a Könyv a taoizmus gyökere, vagy a taoizmus a Könyv gyökere.

A tao szó jelentése: út. Ezen út végigjárására ad tanácsokat maga a könyv és a benne állandó alakulásban lévő kuá-k. A teljesítménycentrikus nyugati társadalom ellenpontjaként létezik a keleti „bölcs nem-cselekvés” álláspontja. Ez az „apró mozdulatok bölcsessége” nem restséget, tunyaságot és megalkuvást jelent, hanem a helyénvaló cselekvés művészetét. Ezen filozófia szerint élő nem rohan, nem ütközik, nem erőltet semmit: inkább a helyzet és következményei teljes megértésére törekszik.

A régi kínai felfogás szerint mindenekelőtt és felett való az Univerzális Törvény, a Végső Ok, az Egyetlen és Örök, ami maga az állandóság, bár folyton változik; egyetlen és minden is egyúttal. Olyan elvont fogalom tehát, amely több tekintetben az "egyetlen és mindenütt jelenvaló Keresztény teremtő Istenhez" hasonlatos, de annál lényegesen személytelenebb.
A magasabb erők forrásaként nevezett tanok: Taj-csih (eredő egyetlen), a Sang-ti (legfőbb égi úr), a Tien (mennybolt), a Ti (ég) és a Tao (Út).

A legfőbb rendező erő megnyilvánulásaként a dolgok alapvetően kétféle természetűek lehetnek: jang, vagy jin színezetűek. Ez a kétféle áramlat vagy erő határozza meg a kuá-k alapját.

Jang = az égi, az aktív, a pozitív, férfias, szilárd, erős és fénylő minőség, a szellem ereje.
Jin = a földi, a passzív, a negatív, nőies, elnyelő, gyenge és sötét minőség, az anyag ereje.

A két alapminőség egyenértékű és egyenrangú, egymás kiegészítői.

Mivel a világot a jin és jang erők, alkalmazkodó lágyság és erőteljes keménység hatják át, a Változások Könyve alapjeleivel erre a két minőségre utal:


Jang
= folytonos fekvő vonal

Jin = megszakított fekvő vonal



E két jelből ágazik el a négy hsziang:

öreg jang:
két egymás alatt elhelyezkedő jang folytonos vonal

öreg jin:
két egymás alatt elhelyezkedő jin megszakított vonal

ifjú jang:
egy megszakított jin vonal és alatta egy folytonos jang vonal

ifjú jin:
egy folytonos jang vonal és alatta egy megszakított jin vonal

Ezekből az alapokból ágazik el a három vonalból álló, nyolc trigram. Két trigram összekapcsolása hozza pedig létre a 64 különböző hexagrammot.

Alapvetően fontos, hogy a Változások Könyve használói ismerjék a trigramokat, s e szimbólumok jelentéseit elmélyülten megfontolják. Aki eljut a nyolctagú „család” belső kapcsolatainak megértéséig, a trigramok mondanivalójának a felismeréséig, az szinte magyarázó szövegek és képek nélkül is képes a 64 hexagram mondanivalóját, útmutatásait értelmezni.

A 8 trigram családja:

Név és szám:

Családi pozíció:

Analógiák:

Fő tulajdonságok:

1.Csien:
menny, alkotó

apa

ég; hideg

teremtő, aktív, szilárd, világos

2.Tui:
tó, derűs

legifjabb nővér

mocsár; eső; ősz

örömteli, kellemes, barátságos

3.Li:
tűz

középső nővér

villám; nap; nyár

szép, függő, ragaszkodó, tudat, tudás

4.Csen:
dörgés, gerjesztő

legidősebb fivér

dörgés; tavasz

mozgató, izgató, aktív, elkezdő, dinamikus

5.Szun:
szél

legidősebb nővér

fa

szelíd, átható, észrevétlen formálás

6.Kan:
víz, szakadékos

középső fivér

hold; tél; felhő

betakaró, veszélyes, sodró, ösztönös, tudattalan erő

7.Ken:
hegy

legifjabb fivér

szélcsend; morajlás

konok, mozdíthatatlan, befejezett, határ

8.Kun:
föld, befogadó

anya

föld; meleg

befogadó, termékeny, passzív, gyenge, sötét


A kérdezés a kuák létrehozásában rejlik, két féle módszert használnak:

1. jóspálcikák: 50 pálcika szükséges hozzá, amit hagyományosan kínai cickafark szárból hoznak létre, vannak azonban fa, fém és csontpálcikák is. A pálcikák újra és újra felosztásával lehet elérni a hexagrammokat. A szétosztások szám a határozza meg a szilárd és változó vonalak helyzetét, mennyiségét.

2. pénzérmék dobása: három egyforma méretű pénzérmére van szükség, amelyeket minden vonalnál újra és újra ki kell teríteni. A fej és írás oldalak váltakozása határozza meg a változó és szilárd vonalakat. Összesen egy hexagramm elkészítéséhez 6 ilyen dobásra van szükség.


A Ji Csing használatánál nem a „jósláson” van a hangsúly, hanem az elmélyedésen. Amikor a tanácskérő a kérdést felteszi és a választ jelző kuát keresi - elmélyült figyelem és meditálás útján - harmonikus kapcsolatba kerül azon erőáramlatokkal, amelyek az ő ügyét is irányítják.
A kérdező a tanácskérés végén tömör szimbólumokhoz jut, melyeket még szavakká kell alakítania. A lényeg végig azon van, hogy az egyén foglalkozzon a problémával, megismerje, ne félje, hanem oldja meg. Erre ad iránymutatást a 64 kua, és azok változó jelei. Bölcs tanácshoz jut a végén a kérdező.
A trigramok alulról felfelé épülnek fel, s ha változó vonalat is tartalmaz akkor a két jósjel különbségeinek meghatározása építi fel a bölcs tanácsot.

Két féle törvény határozza meg a jósjeleket:

- dharma törvénye, ami azt jelenti, hogy az „élet mezején” kikerülhetetlen Rend uralkodik. A Világtörvény, amit nem lehet áthágni, nem lehet akárhová lépni az élet sakktábláján.

- karma törvénye, ami azt jelenti, hogy a bábuiddal ugyan „szabadon” lépkedhetsz, de minden lépésnek sorsszerű következménye van.

Az analógiák végtelen sorából mindig a probléma választja ki a választ. A szívben rejlő Kérdés vonzza magához a feleletet. Ahol gond, megoldandó probléma van, ott keletkezik egy erőörvény, amely a választ magához húzza.


Konfuciusz mondása fejezi ki ezt nagyon jól:
„ Minden a szavak helyes használatán múlik.”


Néha egyetlen szó megértésén múlik az egész jósjel megértése.
Nem ’jósol’ a Változások Könyve, hanem megmutatja mi a jó és a rossz az adott jelen pillanatában az egyénnek.

 

 

sero - 2009-01-25 17:35:35
edig féltem már értem.

 

carpatfi - 2009-02-23 19:24:23
Teljesen egyetértek a leírással.Mindenki beleízlelhet,ha megál a rohanásban és (körül figyel)

 

 

 

Navigáció
Írások száma: 58
 
Kategóriák:
Novella ( 19 )
Versek ( 14 )
 
Partnereink
Takácsandrea fotográfus
Wellness Praktikák Blog