A mágia röviden összefoglalva a tudatos létezés. Tudatos az, aki már megismerte és tudatában van a határainak, tisztában van vele, hogy mire képes. Ismeri a múltját, a jelenben él, céljai vannak, és azt is tudja, hogy mit kell tennie ezek eléréséhez.

Kelet felé néz a szeme,
Nyugat felé húzza szíve,

Délen szelleme nyugalmat lel,
Északon teste pihenhet el,

A Mabinogi négy ágának (Pedair Canic y Mabinogi) születése arra az időre tehető, amikor a normannok fokozatosan meghódították Wales-t: 11. század vége - 12. század eleje. Szerzője feltehetőleg a dél-walesiDyfed-ben élt, és szájhagyomány útján fennmaradt mitológiai töredékeket (Triádok- Trioedd Ynys Prydain) olvasztott egybe írói fantáziájával, hogy pótolja a hiányzó, elfelejtett részeket.

Közismert nyugtató, altató és görcsoldó szer, melynek alapanyaga, a valeriána a macskagyökér hatóanyagainak gyűjtőneve. Nevét kifejezetten kellemetlen szagáról kapta, ami a macskák számára messzemenően vonzó, erős izgalom vesz erőt rajtuk a növény közelében. Másik elnevezése részben a ’valere’ szóból ered, ami annyit tesz, hogy „jól érzi magát, erős egészséges”. Ezzel fejezték ki a növény kiváló gyógyító erejét.

200 évvel a történet kezdete előtt az akkori civilizáció ismeretlen okok miatt összeomlott, a két részre szakadt társadalomban az arisztokraták féltve őrizték a tudást, és a jelentősen fejlett technológiákat – melyből csak a nagy erejű gyilkos fegyvereket és hatalmas csatahajókat őrizték meg -, míg a köznép nyomorban élt és szolgálta urait.

A Változások Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. Mai formája több mint háromezer éves, a Kr. e. 1150 körül. Kínában élt Ven király fia, Csu herceg jegyezte le. Ez a könyv azon kevesek közé tartozik, amely mérhetetlen jelentősége miatt elkerülte a Kr. e. 213-ban zajlott nagy könyvégetést. A kínai hagyomány szilárdan állítja, hogy tartalmát és a sajátos vonalas szimbólumokat, a kuákat a Kr. e. 2800 táján élt Fu-hszinek köszönhetjük.

Fiatal szemek tekintenek körül a világban, melyet szeretett és gyűlölt egyszerre, és ami mindig is idegenként tekintett vissza rá. Egy újabb sóhaj, egy újabb ordító bőgés a világ megnyugtatására. Hát, íme újra itt van, annyi idő utána, ami az ő szemében csupán pillanatnyi pihenőnek rémlik. Megnyugtató bölcső, puha, kellemes, mindenféle fájdalomtól, szenvedéstől és egyébmás emberi érzelmektől mentes. Most is bölcsőbe fog kerülni, de az már nem ugyanaz, csak gyenge másolata egy régi emléknek, ami megfakultan dereng emlékeiben.

Sárkányokkal álmodtam az éjjel…
Fenséges-gyönyörű lényekkel. Nem álmok voltak, hanem annál többek: létezők.

Merő idegbetegség. Esetleg orrvérzés. Meg ami ezzel együtt járhat…
Az angyalok földre szállnak, de, hogy miért ők sem tudják. Majd egyszer csak megértik, de addig még sok időnek kell eltelnie. Rengeteg kínt s keservet kell megélniük. E nélkül nem megy.
Egy történet, egy angyalról, aki jött, látott, majd elpusztult, s poraiból újjáéledt, bár kicsit másképpen, mint ahogyan megérkezett.
A bölcs, öreg jövőbelátó megmondta, de mi mégsem hittünk szavának. De aztán beteljesült…